Vitray Tamásék után Hajdú B. István és Faragó Richárd volt ennek a szakmának az úttörője itthon, már ők is egy idősebb generáció nálad, de már vannak fiatalabbak is, mint te. Látsz generációs különbségeket akár egyik vagy másik irányba?
– Néhány éve talán nem mondtam volna ezt egyértelműen, de biztos, hogy van, abból a szempontból például, hogy hogyan állunk a közösségi médiához, ami nagyon fontos. Egyrészt mi könnyebben idomulunk ezekhez az eszközökhöz, de közben mi is az idősebbeken keresztül szívtuk magunkba ennek a szakmának az alapjait. Az a generáció megkerülhetetlen, és most is ők jelentik ennek a szakmának az első vonalát, ez egyértelmű. Ők a Telesporton nevelkedtek, ami sokkal klasszikusabb, régi vágásúbb volt, én ennek már csak a legvégét csíptem el.
De pont a Pisti teremtett meg egy könnyedebb hangvételt a sporttelevíziózásban, ami egyáltalán nem volt jellemző korábban, és sokan már ezt veszik etalonnak. Az emberek már úgy vannak vele, hogy a sport nem olyan szigorú közeg, mint mondjuk a hírműsoroké. Ők kezdték ezt el, emiatt is vagyunk mi már lazábbak.
– Nagyon új generációt még nem látok, ami máshogy működne. Akik mostanában kezdik el, ők is még hasonló elvek mentén sajátítják ezt el. De lehet, hogy 5-10 év múlva már érdekesebb lesz ezt megnézni.